A búza története több mint 8000(!) évre vezethető vissza -sokáig ez volt az egyetlen -búza--amely élettani hatásait ismerve egyáltalán nem mondható véletlennek. Elég, ha csak fehérjetartalmára gondolunk: a közönséges búzához képest hatszoros, az ember számára sokkal jobban hasznosítható fehérjét tartalmaz; aminosav-összetétele kiváló. Beltartalmi értékeit tovább növeli a közönséges búzához viszonyított magas ásványianyagtartalma és sokrétű vitamin-összetétele is.
Mit is jelent az a kifejezés, hogy teljes õrlésű gabona: a gabonaszemben, amely a héjat és a csírát is magában foglalja, benne van az élet minden fontos építõköve: tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, fontos ballasztanyagok. Amikor a szokásos fehér lisztté õrlik a gabonát majdnem az összes vitamin és ballasztanyag, valamint az ásványi anyagok több mint 70%-a megy veszendõbe. A gabonaszemek számunkra értékes részei kerülnek állati takarmányba, és a legértéktelenebb rész marad meg az ember táplálékának.
A teljes mag fõ alkotórészei a szénhidrátok (keményítõ formájában) és a fehérjék. A csíra ugyan a mag egészének csak mintegy 4%-át alkotja, de az egész magnak mégiscsak ez a legértékesebb része. Csíraolajat, fehérjéket, keményítõt, B1-, B2-, E-, és más vitaminokat, a karotin nevű provitamint, ásványi anyagokat, nyomelemeket, lipoidokat és enzimeket tartalmaz. A héjrészek viszont, nagyobb mennyiségű fehérjét, zsírt, sok ásványi anyagot, B1-, B2-vitamint, niacint és karotint, ásványi anyagokat (kálium, kalcium, foszfor és vas) rejtenek, és a maghéjban vannak a fontos ballasztanyagok is: a cellulóz és a hemicellulóz. Ezek az alkotóelemek természetesen minden gabonafajtánál specifikusak és egyediek, eltérnek mind mennyiségi, mind minõség szempontjából. Legfontosabb a szénhidrátok és fehérjék aránya, ezen belül pedig kiemelt jelentõségű a gabona fehérjéjét felépítõ aminosavak összetétele.
E jellemzõk részletes vizsgálata, és természetesen a gyakorlati tapasztalatok elemzése alapján lehet kimondani, hogy egyik búzafajta értékesebb a táplálkozás szempontjából, mint egy másik. A tönkölybúza, zab, köles, árpa, rizs és hajdina szemet egy kemény réteg, az úgynevezett "pelyva" borítja. Ez tartja távol a magtól a környezeti mérgeket. Pont ezért a pelyvás gabona a natúrkonyha alapja. A tönkölybúza esetében a búzaszemet a cséplés után is különösen szorosan burkolja körül a vastag pelyva réteg. Többek között ennek a különösen erõs védelemnek köszönheti a tönkölybúza kivételes tulajdonságait. A közelmúltban a különbözõ génbankokban õrzött érintetlen anyagokból újjáélesztett tönkölybúza megõrizte eredeti, õsi génállományát, megtartva így azokat a jellemzõket, melynek köszönhetõen kiemelkedõen kedvezõ beltartalommal és egyedi élettani hatásokkal rendelkezik.
A közönséges búzához képest ez a tönkölybúza magas (50 %-kal több) fehérjetartalommal bír, és aminosav tartalma is nagyon kedvezõ. További elõnye, hogy fehérjéje, szemben a normál búzával szinte teljes egészében hasznosul az emésztés során. A túlsúlyos népesség egy jelentõs csoportjánál az elhízás a rendszeres és túlzott búzaliszt fogyasztására vezethetõ vissza. A tönkölybúza fogyasztása többek között ezt a problémát is megoldja, karbantartja testünket, segít megõrizni alakunkat, sõt a fogyókúránknak is aktív részese lehet. Rendkívüli fehérjekeményítõ aránya miatt egyáltalán nem hizlal, ráadásul a belõle készült ételek dúsak, így kisebb mennyiség elfogyasztása is jóllakottságérzést kelt, miközben aktívan hozzájárul a szervezet vitamin és ásványi anyag szükségletének biztosításához is.
Szinte nincs az emberi szervezetnek olyan része, amelyre a tönkölybúzának nincs jó hatása:
- Rendszeres, hosszú távú fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az erek falain lerakódott, meszesedésre hajlamos zsírréteg.
- Több hasznos energiát ad a szervezetnek, mint ugyanannyi mennyiségű normál búza. Az egész szervezetet erősíti, mindenféle káros mellékhatás nélkül. Épp ezért fogyasztása kifejezetten ajánlott azok számára, akiknek szervezete nagyobb igénybevételnek van kitéve: gyermekeknek, serdülőknek, idős embereknek, nehéz fizikai munkát végzõknek, sportolóknak, vegetáriánusoknak, várandós illetve szoptató anyukáknak.
- Jótékonyan hat az érrendszerre, csökkenti az infarktus kialakulásának rizikóját. A tönkölybúzát könnyen dolgozza fel a szervezet, kíméli az emésztőrendszert. Könnyen, gyorsan felhasználható energiával látja el az izomszöveteket, a kötőszöveteket, a belsõ szerveket, az idegsejteket, az érzékszerveket – tehát minden emberi sejtet.
- A hagyományos gabonafélékhez hasonlítva alacsonyabb és más összetételű a szénhidrát tartalma, mely lassabban is szívódik fel, emiatt a cukorbetegek étrendjében is ajánlható.
- Pelyvája antibiotikus hatású, erősíti az immunrendszert, így hatékonyan használható például a Candida elleni küzdelemben.
- A belőle készült termékek kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében.
- Érdekes megfigyelés, miszerint jótékonyan hat a dohányzók pszichés és fizikai teljesítőképességére, regenerálódására.
- Szeléntartalmát azért is fontos kiemelni, mert ennek hiánya egyes kísérletek alapján szerepet játszik a rákos megbetegedések kialakulásában.
- Esszenciális zsírsav-tartalma, valamint magas B vitamin tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre. Az idegek egy különleges zsírpárnába, úgynevezett mielinhüvelybe vannak beágyazva, ami segíti az agyba jutó impulzusok továbbítását. Vékony mielinhüvely esetén az impulzusok az átlagosnál gyorsabban száguldanak, amitől az ember idegessé válik. A tönkölybúza zsírtartalma erõsíti ezeket a zsírpárnákat és ezáltal az idegrendszert is.
Cukorbetegeknek is javasolt
A tönköly karbantartja testünket, segít megőrizni alakunkat, sőt fogyókúránknak is aktív részese lehet. Rendkívüli fehérje-keményítő aránya miatt egyáltalán nem hizlal, ráadásul a belőle készült ételek dúsak, így kis mennyiség elfogyasztása is jóllakottságérzést kelt. Eközben persze elegendő vitaminhoz és ásványhoz is jutunk. Gyermektápszer is készül belőle, mert a fentebb említett kedvező tulajdonságai miatt a csecsemők már az anyatej mellett is kaphatják! A cukorbetegek is sokkal inkább fogyaszthatják a tönkölybúza lisztjét, mint a jóval elterjedtebb BL-55-ös finomlisztet.
